A munkaügyi ellenőrzés kiterjedhet a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések betartására. Nézzük meg, hogy ezzel a ponttal kapcsolatban miket kell betartanunk.

Tájékoztatási kötelezettségek, jognyilatkozatok

A munkaügyi jognyilatkozatok olyan nyilatkozatok, melyek a munkaviszonnyal kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket, intézkedéseket, utasításokat, illetve egyéb munkaviszonnyal kapcsolatos tényezőket tartalmazhatnak. Vannak olyan nyilatkozatok, melyeket kötelező írásos formába önteni, mint például a munkaszerződést, azonban számos olyan nyilatkozat létezik, melyeket nem szükséges írásba foglalni. Ez utóbbiakat alaki kötöttség nélkül is meg lehet kötni.

Fontos azonban, tudni, hogy a munkavállalónak joga van arra, hogy kérje a jognyilatkozat írásba foglalását. Ez esetben a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az egyébként azt nem lenne kötelező.

Jogorvoslathoz kapcsolódó információ nyújtási kötelezettség

A munkáltatónak minden esetben meg kell indokolnia írásbeli intézkedését akkor, ha az ellen jogorvoslatot kezdeményezhet a munkavállaló. Ilyen esetben a jogorvoslat módjáról és határidejéről a munkavállalót tájékoztatni kell. Miután a munkavállalók sokszor nem tudják, hogy jogorvoslat esetén milyen szervhez fordulhatnak, ezért a tájékoztatásba ezt a tényt is bele kell foglalni. Célszerű a tájékoztatást a jognyilatkozat részévé tenni, így írásban megtenni, mert így ellenőrzésnél könnyen bizonyítható annak megléte.

Nyilatkozatok átvételének igazolása

Fontos tényező lehet, hogy az írásbeli nyilatkozatot igazolni kell, hogy azt a megfelelő személy átvette, vagyis, hogy a személlyel közöltük a nyilatkozat tartalmát. Az írásbeli nyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. Előfordulhat olyan eset, mikor az átvételre jogosult személy nem kívánja átvenni a nyilatkozatot, ez esetben jó, ha tudjuk, hogy a közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt fél megtagadja, vagy szándékosan akadályozza meg. Azonban ilyen esetben ennek bizonyításához jegyzőkönyvet kell felvenni.

A postai úton, tértivevénnyel feladott nyilatkozat kézbesítettnek minősül akkor, ha az érdekelt a küldemény átvételét megtagadta. Ekkor a nyilatkozat kézbesítettnek minősül a kézbesítés megkísérlésének napján.

Jó ha tudjuk viszont, hogy a fentiken túlmenően az eredménytelen kézbesítési kísérlet esetén is a nyilatkozat kézbesítettnek minősül az értesítés elhelyezésének napját követő tizedik munkanapon.

Jognyilatkozat érvénytelensége

Nagyon fontos tudnunk, hogy semmisnek mondható az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyébként jogszabályba ütközik. Fontos, hogy a jognyilatkozatokat ennek megfelelően készítsük, mert hiába rendelkezünk velük, ha érvénytelennek számítanak.

A jognyilatkozatoknál figyelembe kell venni, hogy a munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja.

Jogviszony létesítéséhez kapcsolódó dokumentumok és tájékoztatási kötelezettségek

Munkaviszonyhoz kapcsolódó követelmények

A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melyet minden esetben írásba kell foglalni. Fontos, hogy még az egynapos munkavégzésre vonatkozó munkaszerződést is írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalása a munkáltató felelőssége. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, ő is csak a munkába lépést követő harminc napon belül. Ez a rendelkezés teljes mértékben a munkavállaló védelmét hivatott szolgálni, harminc napon túl ennek megfelelő védelem már a munkaadóra is vonatkozik.

Lehetnek olyan esetek is, mikor a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedélyre van szükség. Fontos tudni, hogy ilyenkor csak az engedély beszerzését kövezően köthető meg a munkaszerződés.

Munkaszerződés kötelező és szabad tartalmi elemei

A munkaszerződésnek vannak standard, törvény által kötelezően előírt tartalmi elemei, illetve lehetnek egyéb, szabad megállapodáson alapuló részei. Nagyon fontos tudni azonban, hogy a munkaszerződés egy pontja sem állhat jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben, kivéve azt az esetet, amikor az a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.

Standard elemként a munkaadónak és a munkavállalónak a munkaszerződésben a következőkben kell megállapodniuk, illetve a következő adatokat kell rögzíteniük:

• munkaadó megnevezése és munkavállaló neve, egyéb adataik,

• munkavállaló személyi alapbére,

• munkavállaló munkaköre,

• munkavégzési helye,

• munkaviszony szempontjából lényeges adatok

További tájékoztatási kötelezettség

Nem kötelező, de célszerű a munkaszerződés részévé tenni a Munka Törvénykönyve által előírt, kötelező munkáltatói tájékoztatás alábbi elemeit. Abban az esetben, ha ezen adatok nem képezik részét a munkaszerződésnek, úgy a munkáltatónak azt legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban át kell adnia a munkavállaló részére.

Nézzük tehát, hogy melyek a munkaviszonyhoz kapcsolódó további fontos információk:

• munkaköri feladatok,

• a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (Abban az esetben, a munkakörhöz külön jogszabály meghatározza a kivéve, ha ezt jogszabály határozza meg.)

• az irányadó munkarend (*),

• a munkabér egyéb elemei,

• a bérfizetés napja (*),

• a munkába lépés napja,

• a rendes szabadság mértékének számítási módja és kiadása(*) , illetve

• a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályai (*),

• információ arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint

• a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezése,

• információ arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott).

Külföldön történő munkavégzés esetén további tájékoztatási kötelezettsége van a munkáltatónak, miszerint a munkavállalót írásban tájékoztatni kell

• a külföldi munkavégzés helyéről, illetve a tartamáról,

• a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról (*),

• a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről (*), továbbá

• a hazatérésre irányadó szabályokról.

Nagyon fontos, hogy a fenti tájékoztatásokat a munkavállaló részére még a kiutazás előtt át kell adni.

A *-gal jelzett tájékoztatási elemeknél lehetőség van arra, hogy a tájékoztatást a munkáltató csupán jogszabályi hivatkozással tegye meg.

Külföldi személy foglalkoztatása

A külföldiek magyarországi munkavégzése általában engedélyköteles tevékenység. Ha a külföldi személy foglalkoztatásához engedély szükséges, akkor a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés, csak akkor köthető meg, ha a külföldi munkavállaló a munkavállalási engedéllyel már rendelkezik. További szabály, hogy a munkavállalási engedélyhez kötött munkavégzés esetén, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamra létesíthető, vagyis külföldi állampolgárral határozatlan időtartamú munkaszerződés nem köthető. A Munka Törvénykönyve alapján, a határozott időre kötött munkaszerződés időtartama az 5 évet nem haladhatja meg, de e korlát túlléphető külföldi állampolgár foglalkoztatása esetén.