A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. Ez mindenképpen előnyös lehet a munkáltatónak, hogy hozzáértő, tanult munkavállalkozója legyen, illetve előnyös a munkavállalónak is, hiszen hosszabb távon van biztosítva számára a munkahely, illetve maga a képzés is. A tanulmányi szerződéshez kapcsolódó előírásokat a Munka Törvénykönyve (Mt. tv.) taglalja, melyhez kapcsolódó részleteket jelen írásunkban tekintünk át.

Ez úgy történik, hogy a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja.

Nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá
ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.
 

Akár általában a szerződéseket, a tanulmányi szerződést is írásba kell foglalnunk.

A tanulmányi szerződés minimum tartalma

A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá - a támogatás mértékével arányosan - a munkavállaló által a munkáltatónál kötelezően munkaviszonyban töltendő idő tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet.

A munkáltatónál munkaviszonyban töltendő idő tartamába nem számít be a munkaviszony szünetelésének az az esete, amelyre a munkavállalót szabadság nem illeti meg. Lehetőség van ettől eltérő megállapodásra, viszont ez esetben azt a tanulmányi szerződésben írásban rögzíteni kell. Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti.
 

Abban az esetben, ha a támogatásban részesülő tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

Fontos, hogy az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. A szabadidő mértékét a munkáltatónak az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően kell megállapítania. Az előzőeken túl a munkáltatónak vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
A diplomamunka, illetve szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.

A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidőkedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés azt megállapítja.

Jó, ha tudjuk, hogy amennyiben a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat, a munkaidő-kedvezmény alatt a munkából távol töltött időre távolléti díj illeti meg.